2010-ben az olvasási szokások

Felmérés

A Családi olvasás éve 2010 keretében végzett felmérések azt mutatják meg számunkra, hogy a 15 évesnél idősebbek mivel töltik a szabadidejüket. Hát nem olvasással.

Az emberek a szabadidejükből a legtöbb időt tévézéssel, majd rádióhallgatással és végül harmadik helyen szerepel az internetezés. Kisebb mértékben már de a negyedik helyen szerepel a nyomtatott sajtótermékek olvasása, és csak ezután jön maga a könyvolvasás. Végül még szerepel a listán a sportolás és egyéb tevékenységek de ezek még a könyvolvasást se körözik le. Ebből arra következtethetünk, hogy az emberek szabadidejüket tv és számítógép előtt töltik és nagyon kevesen fognak egy jó könyvet és még kevesebben mennek el sportolni.

Az olvasás nem vonzó az emberek számára. Csupáncsak 4%-a a megkérdezetteknek szeret olvasni. Az olvasás már régóta nem a legfontosabb kulturális tevékenység és ez nem csak a tv, internet, rádió térhódítása miatt alakult ki, hanem maga az igény az olvasásra tűnt el, és ennek nem csak kulturális, hanem gazdasági következményei is vannak.
"A hosszú farok a hazai könyvpiacon: a könyvkiadók és -kereskedők az egész piac pici részéből, a friss megjelenésekből tartják el magukat". A többi része viszont a könyvtárakra, hárul. Ide viszont nem járnak az emberek, csak azok a fiatalok akiknek kötelezőt kell olvasniuk, vagy épp tanulmányaik miatt muszáj. A könyvtáraknak e szerint kéne átalakulniuk kulturális helyszínekké, és digitális tudásközponttá.

A második felmérés arra vonatkozott, hogy akik olvasnak azok milyen intenzitással. Igaz a 2000-es eredményekhez képest javult a helyzet, hiszen a havonta egy könyvet olvasók 12%-ról 19%-ra küzdötte fel magát de az 1964-es 30%-hoz képest ez se túl fényes eredmény.

Az ország kedvenc könyvei

Abból amit a kérdezettek felsorolnak látható, hogy a magyarok a középiskola óta nem olvasnak vagy csak a leghíresebb könyvek tudják felkelteni annyira az érdeklődésüket, hogy könyv után nyúljanak. Az is ezt bizonyítja, hogy az első helyen a kérdezettek 5%-a által megszavazott Egri csillagok áll, majd mögötte 3%-kal a Harry Potter sorozat, végül a harmadik helyet a Pál utcai fiúk nyerték újabb 3%-kal. Ezek után szerepel még jó pár Jókai Mór mű, aztán a Twillight sorozat, Móricz Zsigmond, és Rejtő Jenő könyvei.
A szerzők közti verseny is eléggé a legfrissebb szerzemények írói kerültek, mint például Lőrinc L. László, Denielle Steel, Dan Brown, Stephenie Meyer, J. K. Rowling. A magyar szerzők közül a Rejtő-Gárdonyi-Jókai-Móricz négyes a nyerő, akik Rejtő kivételével, már 1964 óta uralják a ranglista csúcsát.
A vizsgálat végzők szerint, látszik, hogy az olvasók szeretik műveltebbnek mutatni magukat a valóságnál, ezért bár nem nagyon olvassák, tudják, hogy melyik szerzőt és művét kell bemondani ahhoz, hogy ez így is látszódjon.

Jövőkép

Az ilyen felmérések ezért sem mutatják a teljes igazságot. Ha tényleg arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit olvasnak azok akik egyáltalán olvasnak, akkor több szerencsével járunk, ha például veszünk egy bookline-os eladási listát.
A kérdés az, hogy az iskolában mért nem képesek velünk megszerettetni velünk az olvasást? A magyartanárok közötti harc láttán ez a probléma nagy valószínűséggel megoldatlan fog maradni. Az a baj, hogy a fiatal gyerekeknek elég nagy falat egy Homérosszal elkezdeni, és ezután nehéz elhitetni a gyerekekkel, hogy ennél már csak jobbakat fog olvasni, még ha ez igaz is. Kínszenvedésnek fogja megélni az összes kötelező olvasmányt. Ha például a Homérosz helyett egy a korukhoz hozzájuk illő könyvvel kezdenék, talán máris pozitívabban állnának az olvasáshoz, és ezáltal nem csak a gimnáziumi éveikig olvasnák a kötelezőket.

Technikai fejlődés

Az is egy jó kérdés, hogy a technikai újítások merre fogják billenteni a mérleget. Ez is új digitális lehetőségeket kínál. Az Amazon és a Kindle sikeresen tudott megszólítani olyan embereket akik eddig nem igazán olvastak.
Ma már az e-könyv is teret tud nyerni és ezeket nem csak Ipad-en és e-könyvolvasón, hanem okos telefonokon és számítógépen is lehet olvasni. Bár ezek a Magyarországi piacon még nem hódítottak jelentős helyet maguknak, Amerikában már igazán sikeresek a Kindle kezdeményezései.

Mindez a gyakorlatban

Arra kéne koncentrálnunk, hogy már az elején, hogyan tudnánk megszerettetni a fiatalokkal az olvasást. Vajon a digitális újítások több sikerrel járnak majd az olvasás népszerűsítésében? És ez a fajta olvasás mennyire fogja megváltoztatni olvasási szokásainkat?

A cikk forrása: http://index.hu/kultur/2010/12/06/olvkut/

Hangoskönyv

Találtam egy meghatározást a Wikipédia honlapján, ahol meghatározzák a fogalmát, vagyis színészek, előadóművészek által hanghordozóra felolvasott mű.

Megtalálhatók kazettán, CD-n, mp3 CD-én.
Felhasználók

Olyan emberek akik munkájuk által egész nap az autóban ülnek, vagy ágyhoz, házhoz kötöttek, akik betegség vagy egyéb problémák miatt nem tudják hagyományos módon élvezni az olvasás örömét. Természetesen főleg a vakok és gyengén látók számára lett kifejlesztve ez a fajtája az olvasásnak. Mellettük még nagyon hasznos az olv

asási zavarokban küszködő gyerekek és felnőttek oktatásában.

Megjelenés

2002-ben jelenik meg Magyarországon az első ilyen könyv. Ma már frissen megjelent könyvek is kerülnek ily formátumban a boltokba.
Magyar- és világirodalmi művek klasszikus darabjai is megjelennek így, úgy mint regények, drámák, versek, mesék, ismeretterjesztő irodalmak. Ezenkívül alkalmas még a nyelvtanulásra is oly módon, hogy idegen nyelvű hangoskönyveket hallgatunk.
Előnyeként emlegetik, hogy gyorsan hozzá lehet jutni azokhoz a művekhez amelyek az olvasót érdeklik.

Lap.hu

Természetesen ebből a műfajból is sikeresen keletkezett egy ilyen oldal.

Ezen az oldalon lehetőség van megtekinteni a legújabb megjelenéseket persze frissítéshez mérten. Hírek a hangoskönyv világából, amely összegyűjti a témabeli cikkeket, külföldi megjelenések, külföldi hírek, hangoskönyv előadókról is van egy gyűjtés, kiadók akik ezzel foglalkoznak, webáruházak ahol elérhetők a kiadók művei, és kölcsönzési lehetőségek, hogy csak az érdekesebbeket említsem.

Egyetértek azzal, hogy azoknak akik másképp nem tudnak olvasni betegség, vagy egyéb hátráltató körülmény miatt, ez a formája az olvasásnak igen hasznos és tényleg tökéletes megoldás, de azok akik tudnak olvasni nem kéne ezt a formáját használni az "olvasásnak", mert egyszer csak arra fogunk ráébredni, hogy a sok száz emberből van pár felolvasó akik azok számára készítik a hangos könyveket akik lusták voltak megtanulni olvasni. Természetesen ez egy kicsit szélsőséges jövőkép, de még ez is előfordulhat, mert ugye az ember ha valamit nem muszáj megcsinálnia azt nem is teszi.
Persze mindenki azt mondja, hogy csak a gyerek hallgassa esti mesének, de aztán majd az lesz a következő lépés, hogy már akkor is ezt hallgatják az emberek amikor akár olvashatnának is.
Sajnos egy ilyen hangoskönyv nem helyettesíti az olvasás örömét, hiába kényelmesebb.

Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hangosk%C3%B6nyv

http://hangoskonyv.lap.hu/