2010. december 12., vasárnap

Hangoskönyv

Találtam egy meghatározást a Wikipédia honlapján, ahol meghatározzák a fogalmát, vagyis színészek, előadóművészek által hanghordozóra felolvasott mű.
Megtalálhatók kazettán, CD-n, mp3 CD-én.
Felhasználók
Olyan emberek akik munkájuk által egész nap az autóban ülnek, vagy ágyhoz, házhoz kötöttek, akik betegség vagy egyéb problémák miatt nem tudják hagyományos módon élvezni az olvasás örömét. Természetesen főleg a vakok és gyengén látók számára lett kifejlesztve ez a fajtája az olvasásnak. Mellettük még nagyon hasznos az olv
asási zavarokban küszködő gyerekek és felnőttek oktatásában.
Megjelenés
2002-ben jelenik meg Magyarországon az első ilyen könyv. Ma már frissen megjelent könyvek is kerülnek ily formátumban a boltokba.
Magyar- és világirodalmi művek klasszikus darabjai is megjelennek így, úgy mint regények, drámák, versek, mesék, ismeretterjesztő irodalmak. Ezenkívül alkalmas még a nyelvtanulásra is oly módon, hogy idegen nyelvű hangoskönyveket hallgatunk.
Előnyeként emlegetik, hogy gyorsan hozzá lehet jutni azokhoz a művekhez amelyek az olvasót érdeklik.
Természetesen ebből a műfajból is sikeresen keletkezett egy ilyen oldal.
Ezen az oldalon lehetőség van megtekinteni a legújabb megjelenéseket persze frissítéshez mérten. Hírek a hangoskönyv világából, amely összegyűjti a témabeli cikkeket, külföldi megjelenések, külföldi hírek, hangoskönyv előadókról is van egy gyűjtés, kiadók akik ezzel foglalkoznak, webáruházak ahol elérhetők a kiadók művei, és kölcsönzési lehetőségek, hogy csak az érdekesebbeket említsem.
Egyetértek azzal, hogy azoknak akik másképp nem tudnak olvasni betegség, vagy egyéb hátráltató körülmény miatt, ez a formája az olvasásnak igen hasznos és tényleg tökéletes megoldás, de azok akik tudnak olvasni nem kéne ezt a formáját használni az "olvasásnak", mert egyszer csak arra fogunk ráébredni, hogy a sok száz emberből van pár felolvasó akik azok számára készítik a hangos könyveket akik lusták voltak megtanulni olvasni. Természetesen ez egy kicsit szélsőséges jövőkép, de még ez is előfordulhat, mert ugye az ember ha valamit nem muszáj megcsinálnia azt nem is teszi.
Persze mindenki azt mondja, hogy csak a gyerek hallgassa esti mesének, de aztán majd az lesz a következő lépés, hogy már akkor is ezt hallgatják az emberek amikor akár olvashatnának is.
Sajnos egy ilyen hangoskönyv nem helyettesíti az olvasás örömét, hiába kényelmesebb.
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

2010. december 6., hétfő

Hol találsz az ebookra?

Bár még mindig nem a legnépszerűbb formája ez az olvasásnak, egyre nagyobb teret nyer magának.
Találtam egy cikket ami összegyűjti az ily módon olvasni vágyóknak a lelőhelyeket.
Bár a formátum általában mindenhol más, a neten elérhető konvertáló programok segítségével bárki olvashatja különféle ebook olvasók nélkül is ezeket a könyveket.
Most felsorolnál azokat a helyeket amit a cikkben összegyűjtöttek:
  • amazon.com – (AZW) a legendás, műfajteremtő könyváruház naponta bővülő készlettel áll rendelkezésünkre, 240ezer kötet, a bestsellerektől a klasszikusokig. (vigyázz, az AZW=DRM!)
  • Sony ebookstore – (LRF) a PRS sorozat “hátterének” szánt könyvesbolt, sajnos csak USA/Canada rezidenseknek
  • Project Gutenberg – (TXT) kb. 20000 cím, jobbára klasszikusok és lejárt jogú alkotások
  • FreeKindleBooks – (MOBI) Gutenbergék könyvei, Kindlére testreszabva
  • pdfBooks – (PDF) kb. 7000 kötet pdf formátumban, szintén Gutenbergéktől
  • World Public Library – (PDF) kb 400ezer cím, változatos műfajokban, több nyelven. éves tagsági díj van.
  • fictionWise – (MOBI, LRF, PRC, PDB, LIT, RB,KML,PDF) a legnagyobb független villanykönyvkereskedő
  • eBookwise – a fictionWise oldalhajtása, a saját eBookwise-1150 olvasójuk kiszolgálására
  • Mobipocket – (MOBI) az amazon mellékbiznisze, számos könyv található itt, ami az amazonon olcsóbb
  • Webscriptions – (PRC, RB, RTF, LRF, LIT, HTML) leginkább fantasy,sci-fi, mystery műfajokban, sok régi Bean kiadvány ingyen
  • Wowio – (PDF) onlájn olvasás ingyenes, fizetni csak akkor kell, ha letöltünk, nincs DRM.
  • Fictionpress – (TXT) egybites könyvesbolt, még pénztár sincs. A százezer, műfajokra bontott tétel valamelyikét megnyitjuk, és kopipészt, vagy save as txt. Kiadatlan szerzők, ismeretlen alkotók. Bázikus de ingyen van.
  • Manybooks – (AZW )20,000+ kötet, a Project Gutenberg ASCII fájljaiból generálva. Szerzők ábécésorrendben, szinte bármilyen formátum választható
  • MNYBKS – (PRC) a fenti oldalhajtása, kindle tulajoknak
  • FeedBooks – változatos ingyenes tartalom, közösségépítés, saját művek publikálása
  • FeedBooks Mobi – (PDF,LRF,PRC,EPUB) ugyanaz,m int fent csak mobileszközökre
  • CCEL – (PDF,DOC, TXT) keresztény tartalom, kindlebarát ez is
  • Munseys – (PRC, HTM, PDF, LIT, LRF, PDB, RB, IMP, EPUB) közel harmincezer cím, klasszikus és kortárs, egészen a képregényekig. ingyenes.
  • MobileRead – (PRC, LRF, EPUB) ingyenes, lejárt kopirájtú könyvek, önkéntes feltöltők, idegennyelvű kiadványok, rss értesités az újakról
  • FreeEbooks – (PDF) számtalan témában számtalan ingyenes könyv
  • Boson Books
  • Electronic Text Center
  • The Online Books Page
  • E-könyvtár
Végül még összegyűjtött pár szoftvert amivel ha valaki fogna egy könyvet és be szeretné gépelni, ezek segítségével könnyedén megteheti.
Az író természetesen figyelmeztet arra, hogy a lista nem teljes és további javaslatokat elfogad és, hogy vannak akik félreértelmezik magát az e-book fogalmát is ami még inkább megnehezíti a gyűjtést.
Érdekes hozzászólás
A hozzászóló is ajánl egy oldalt fantasy kedvelőknek, de ő inkább a pénzügyi hátterére tér ki a dolognak, persze laikus szinten, amit ő maga is bevall, hiszen attól, hogy szereti a könyveket még nem fogja tudni, hogy mi zajlik a háttérben.
Felteszi azt az i
gazán fontos kérdést, hogy mikortól érné meg egy embernek, hogy egyáltalán ebookot veg
yen, főleg ha az ember inkább azokat szerzi be persze kéz alatt ebook formátumban, amiket valószínűleg csak egyszer fog elolvasni.
Persze ha már egy rendes könyv árát elkérnék érte, akkor mért ne inkább könyv formátumban vegyem meg ami egyrészt kényelmesebb, másrészt nem fárasztja annyira az ember szemét, mint a monitor bámulása. Viszont ha már mondjuk csak 1000 Ft-ot kéne érte kifizetni, akkor meggondolná az ember, főleg ha szereti az író műveit.
Második érdekes felvetése az a törvényes terjesztést veszi célba. Ha ugyebár az embernek van egy kényelmes elérhető forrása, amiért nem is kell fizetni, akko
r inkább az vál
asztja, mert minek keressenek rá, pénzért, ha meg van ingyen is. Meg persze nagy szerepe van a lustaságnak is.
Már ilyen is létezik, ami még inkább mutatja, hogy ha szükségét látták annak, hogy létrehozzanak egy ilyen gyűjtőoldalt, akkor ez azt jelenti, hogy tényleg kezd előtérbe helyeződni ez a formája az olvasásnak
Olvasási szokások
Ebből a két cikkből is látszik, hogy akármennyire is a papír formátumú könyv a fő formátum, már erőteljesen tőr be a piacra az e-book. Sajnos előbb vagy utóbb a papír formátum kimegy a divatból és mindenki ilyen kis kütyükkel fog járkálni mindenhova, és valószínűleg ezeken nem csak olvasni lehet majd hanem játszani, internetezni, vagy épp amit az ember ki tud találni még, hogy mit lehet rakni bele. Talán ezzel magát az olvasást is háttérbe szorítja majd, mert nem hiszem hogy egy kis képernyőt fogva ugyanazt az érzést kapom vissza, mint amikor egy igazi könyvet fogok a kezemben.
Remélem nem így lesz és, hogy sokáig megmarad még a papír formátumú könyv.
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

2010. december 5., vasárnap

Kutatás az e-book térhódításáról

e-benchmark.hu
Ők indítottak egy kutatást aminek a címe ugyan könyvvásárlási és olvasási szokások kutatása, de a cikkben amit találtam róla az csak a második feléről szól.
Egyenlőre a könyvek vannak nyerő helyzetben
A kutatás szerint az emberek döntő többsége még mindig inkább úgy szeret olvasni, hogy közben kezében tartja papír alapon a könyvet, mint órákon át ülni a gép előtt és meredve bámulva olvasni. Ebből egyértelműen kiderül, hogy még nem hódít az e-book.
A kérdezettek 94%-a nyomtatott formában olvas, viszont az elektronikus könyvek aránya 24% és 6% rendszeresen olvas ilyen formában. Szóval a negyede az olvasóknak már barátkozik ezzel a formával is de még ragaszkodnak a hagyományos értelemben vett könyv formátumhoz.
Mi a helyzet a folyóiratokkal?
Ott már nagyobb sikere volt az elektronikus változatoknak, mint a könyvek esetében. Mégpedig a megkérdezettek 61%-a inkább nyomtatott formában, míg 70%-a már akár elektronikus formában is olvassa. Ebből azt vonhatjuk le, hogy a napi híreket akár a gépen is hajlandóak néhányan elolvasni. A hetilapok, magazinok még nem vesztettek elektronikus társaik ellen, de a különbség nem túl számottevő. Az olvasók 70%-a olvas nyomtatott formában míg 65%-uk online nézegeti azokat.
Mikor és hol szakít időt az olvasásra?
Erre a válaszadók többsége saját otthonukat adták meg (98%), ezen belül pedig az esti órák voltak túlnyomó többségben (64%). A második helyezést a tömegközlekedésen való olvasás érte el (48%), hogy kitöltsék az utazás unalmas perceit. Ugyanezen az elven a várakozással töltött idő eltöltésére is minden 5. ember olvas, pl. bankban a sorunkra várva.
Gyorsolvasás
Erre is rákérdeztek az olvasóknál és bár a többség tudta miről van szó (72%), elhanyagolható azok létszáma akik ténylegesen alkalmazzák is (7%). Vannak olyanok is akik ismerik mégsem alkalmazzák.
A kutatás elvileg folytatódik. Kíváncsian várom a folytatást amiben remélhetőleg már a vásárlási szokásokról is szó esik.
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

Kérdőív

Találtam egy kérdőívet egy nyíregyházi könyvtárszakos hallgatótól Páll Zoltán, ami az olvasási és internetezési szokásokra keresi a válaszokat.
Elsőként a személyes adatokra kíváncsi. Majd rátér az olvasási végül pedig az internetezési szokások kiderítésére.
Érdeklődik, hogy milyen gyakran olvas a kitöltő könyvet, milyen típusú írott dokumentumot, pl. könyv, vagy folyóirat esetleg elektronikus dokumentumot. A típusokon belül milyen műfajú művek és így tovább folyamatosan lefejtegetve. Ha például én a könyvet választom akkor rákérdez még arra, hogy szép-, szakirodalmat, vagy lektűrt olvasok-e, és ha a lektűrt választom akkor felsorol még további kategóriákat. Persze ugyanúgy kitér a folyóiratok és az elektronikus dokumentumok részletezésére is.
Következő kérdéskőr, hogy az adott dokumentumhoz, hogy jutott hozzá az ember. Ha esetleg vásárol az ember akkor milyen gyakran szokott, és mennyi pénzt költ rá.
Könyvtári kérdéskőr
Könyvtár látogatási szokásokról kérdez, úgy mint milyen gyakran jár az ember oda, milyen gyakran kölcsönöz. Melyik könyvtárba van a válaszadó beiratkozva. Olvasáson kívül van-e más célja a könyvtár látogatásnak.
Elektronikus dokumentumok
Szokott-e a kitöltő olvasni ilyet, ha igen akkor hol.
Számítógép, TV, Internet Kérdéskőre
Az olvasás és a fent említettek közül mit szokott gyakrabban csinálni a kitöltő. Majd mindegyik tevékenységre rákérdez külön, hogy kb. mennyi ideig szokta az ember csinálni.
Ha számítógépezik valaki akkor mire használja pontosan a gépet. Ha játszik számítógépes játékot, akkor milyen típusúval szeret játszani és mi az.
Ha valaki internetezik akkor arra hol kerít sort, és mire használja. Milyen szolgáltatónál van és mekkora a sávszélessége. Találkozott már elektronikus könyvtárral-e a kitöltő és ha igen akkor melyek voltak. Használt-e már valaha internetes adatbázist, ha igen melyiket. Végül, arra kérdez rá, hogy mely weboldalakat látogatja a válaszadó a leggyakrabban.
Tetszett ez a kérdőív, mert eléggé részletes és ugyanakkor gyorsan, egyszerűen megválaszolható kérdéseket tesz fel benne Páll Zoltán. Bár kíváncsi lettem volna az eredményére is, de azt sajnos nem találtam meg.
Az előző cikkel ellentétben ez egy nagyon részletes kutatási anyagot adott volna a kezünkbe, ami sok érdekes tény vizsgálatára adott volna lehetőséget.
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

Iskolás felmérés

Hargita megyei iskolai könyvtárosok blogján található egy cikk, hogy a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban femérést végzett egy diák, Rusu Péter az olvasási szokások kimutatására az iskolában a könyvtár segítségével. Ezen a blogon még megemlítik, hogy ugyan többé kevésbé fedik a valóságot az adatok, vannak diákok akik szégyellik, hogy alig vagy egyáltalán nem olvasnak, ezért némileg elferdül az igazság a kérdőív kitöltésénél, de azért ez egy nagyon jó alap az olvasási kép kialakulására.
Rusu Péter cikke
Azzal a felütéssel kezdi, hogy tényleg a legjobb barátunk-e könyv, és ha igen akkor melyek ezek a könyvek? 90 embert kérdezett meg arról, hogy ha szeret olvasni akkor mi az ő kedvenc könyve, olvasási szokásukról, és hogy mi alapján esik a választásuk éppen arra a könyvre amit olvasnak.
Ezek alapján létrejött egy top 10-es lista, amely hogyha érdekel valakit a lenti linkben megtalálható. Arra jutott, hogy jelentősek a kötelező olvasmányok, van akinek egy "hogyan csináljuk" könyv nyújtotta a legjobb élményt, míg másokat az orosz írók fogtak meg. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a külföldi és a lektűr irodalom fogta meg a többséget, nem pedig a szépirodalmi klasszikusok.
Azt viszont mindenképp megállapíthatjuk, hogy az iskolások könyvválasztása és érdeklődése nagyon széles körű, ami így is van rendjén.
Grafikonok
Két grafikon van a fiú cikkében még. Az egyik a külföldi és magyar könyvek olvasottságának összehasonlítása, amiben egyértelműen a nemzetközi művek szerepeltek jobban. Persze a jól bevált írók, költök itt is megjelennek, mint Petőfi Sándor, Csokonai Vitéz Mihály és a többi, sőt a kortárs alkotók közül is kikerül néhány mint, Örkény István, Szabó Magda, és Kertész Imre.
A második grafikon azt mutatta be, hogy a megkérdezett 90 diák közül ki mennyi időt szokott olvasással tölteni. A legnagyobb kategória a gyakran szokott olvasni és a legkisebb nem szokott olvasni. A legtöbb diák tanári javaslatra olvas el könyveket, de vannak aki egy film adaptáció után dönti el, hogy elolvassa a könyvet is. Ennyiben legalább hasznunkra válik a média világa.
Lényegében érdekes dolgokat taglal a dolog bár elég alapszinten, viszont elég friss adatokkal (2010-11-06)
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

Fórum az olvasási szokásokról

Fórumon is erről beszélgetnek
http://lfg.hu/forum/index.php?showtopic=8844&st=50
Úgy látszik nem csak minket érdekelnek az olvasási szokások hanem magukat az olvasókat is :D.
Bár kicsit más szemszögből érdekli őket a dolog, és főleg azok írnak ide akik amúgy is olvasnak szóval kicsit egyoldalúan lehet tanulmányozni rajta az olvasási szokásokat, de akik beírnak azok készségesen kifejtik milyen típusú, kiktől és mikor szoktak könyveket olvasni. Visszatérnek-e a már olvasott könyvekhez vagy mindig újat olvasnak. Azt is kifejti egy két fórumozó, hogy hány éves koruktól olvasnak, kik vették rá esetleg, hogy ezt vagy azt a könyvet olvassák.
Az indító kérdések:
"Itt vitathatjuk meg az olvasással kapcsolatos különféle élményeinket, szokásainkat. Gondolok itt olyanokra mint:
1. Mit olvasol, ami nem fantasy/sci-fi? Ki a kedvenc nem fantasy íród? Mit olvasol szívesebben, szép- vagy fantasztikus irodalmat?
2. Mik az olvasási szokásaid? Pl szívesen olvasol reggel vagy csak lefekvés előtt veszel a kezedbe könyvet? Esetleg vannak különleges helyszínek, így pl. szoktál olvasni tömegközlekedési eszközökön. Van-e kedvenc helyed, ahol olvasol?
3. Hogy kerültél kapcsolatba a fantasztikus irodalommal? Mi volt az első? És mi történt ezután? Van pl. olyan műfaj/sorozat/szerző, mait nagyon szerettél, de már a kezedbe sem veszed?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik ez a topic."

Bár akadnak olyanok is akik panaszkodnak arról, hogy nem sok idejük van az olvasásra, de szerintem amire szakít időt az ember arra van ideje. Akad olyan is aki arra hivatkozva nem olvas számára szórakoztató könyvet, mert a sok szakkönyv után már rá se bír nézni könyvre. Szerintem ez eléggé szomorú és lehangoló.
Szó van arról is hogy ki milyen gyorsan tud olvasni, mennyire odafigyelve. Erre hivatkoznak, hogy azért nem olvas el többször egy könyvet mert elsőre is megjegyezte miről van szó. Mások meg azért olvassák újra mert csak a nagyobb fordulatok maradtak meg. De az ember egy könyvet nem a hangulata miatt olvas újra el egy könyvet? Rossz hangulatban felvidítson, a komolyabb művek elgondolkoztassanak, a krimikben előbb találjuk ki, hogy ki a bűnös mint a nyomozó :).
Egyik fórumra író azt írja, hogy ha nem megy gördülékenyen egy könyv akkor inkább lerakja nem erőlteti. Nekem az a véleményem, hogy ha egy könyvbe belekezdek akkor legalább végig olvasom, lehet nem azonnal, lehet kicsit sok ideig tart, de aztán néha kiderül, hogy a nem gördülékeny kezdetű könyvek végül kalandos folytatást nyújtanak. Ez olyan mintha az ember a borítóról vagy a fülszövegről ítélné meg valaki a könyvet, bár néha én is beleesek ebbe a hibába, de tévedni emberi dolog.
A fórumba ma is írnak, bár 2007-ben indult a topic.
Szó van még a zene és az olvasás összekötéséről, jobb-e olvasás közben csöndben lenni, vagy zenét hallgatni.
Fejezetcímek leleplezik-e a fejezet cselekményét, rossz-e ez vagy jó. Én történetesen sose emlékszem a fejezetcímekre ezért mindig meglepődöm, akár leleplező volt a címe akár nem. :)
Tömegközlekedésen, otthon vagy inkább a szabadban olvas-e szívesebben az ember. Én bárhol :D, de útközben mindig olvasnék, és ha az út közepén vége van a könyvnek az komoly válságokat szokott okozni. :)
Sorozatokkal, hogy áll az ember? Általában minden sikeres könyv sorozatban jelenik meg ami számomra is elkeserítő, de ezzel együtt kell élni. Írnak arról, hogy megveszik-e a könyvek, könyvtárba mennek-e, vagy esetleg ismerőstől kérik kölcsön. Persze aki úgy félti könyvét, hogy az utcára se megy ki vele attól esélytelen kölcsönkérni, bár szerintem a könyv arra való, hogy olvassa az ember ne pedig pátyolgassa. Néhány könyvem nekem is pórul járt nyaralás közben, bár én is próbálom védeni kincseimet.
Számomra érdekes volt elolvasni néhány bejegyzést összehasonlítani a saját véleményemmel, hogy mennyiben gondolkoznak másképp az emberek. Sok könyvről írnak amit akár érdemes is lehet elolvasni, ha olyan az érdeklődési köre az embernek. Tetszett a fórum.
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

Kecskeméten a világ

Javuló tendencia
Gál Orsolya cikkében kalandozva arra enged következtetni, hogy bár ott se olvas mindenki napi rendszerességgel könyvet, de azért a többség tagja a könyvtárnak, annak ellenére, hogy az olvasás manapság nem a legnépszerűbb hobbik egyike, amikor a multimédia ennyire fejlett dolgokat is képes mutatni mint 3D-és filmek, számítógépes játékok.
Annak ellenére, hogy Magyarországon kb. 16%-a az embereknek olvas csak napi rendszerességgel, Kecskeméten nem csökkent az érdeklődés a könyvtár szolgáltatásai iránt. Évről évre több család csatlakozik, ezért figyelnek a gyerekek ismereteinek bővítésére játékos módon. Persze arra is összpontosítanak, hogy már most megkedveltessék velük az olvasást. A gyerekrészlegen főleg nagybetűs illusztrációval ellátott könyvek keltik fel a picik figyelmét. Van egy programjuk is a nyári időszakra, melynek neve Olvass velünk!
A idősebb gyerekek nyáron hanyagolják a kötelező olvasmányokat és egy-egy nyaralásra inkább könnyebb, romantikus vagy kaland regényeket választanak útitársként.
Az idősebb ko
rosztály igényli az irodalmi műveket, az emberi lelket taglaló könyveket, vagy akár az életvezetési tanácsadó szerzeményeket.
A könyvtár házhoz szállítást is vállal idősebb tagok megtartása érdekében.
Akciók
A válság miatti szűkölködés miatt mind a könyvtárosnak, mind az olvasónak figyelnie kell az akciókat. A könyvesboltok is idényekre bontják, mikor mit adnak akciósan.
Változás
A Harry Potter könyvek változást hoztak a gyerekek olvasási szokásában. Nőtt az ifjúsági könyvek forgalma, mert ez könnyebben érthető számukra, mint mondjuk egy kötelező olvasmány, sőt ezt ők maguknak választják ki, nem pedig valaki azt mondja nekik, hogy ha ezt nem olvasod el rossz jegyet kapsz.
Azt tapasztalták, hogyha a gyerekek először olyan olvasmányokat kapnak amik könnyen érthetőek, kalandosak, magukkal ragadják a fantáziájukat, akkor az ifjúság megszereti az olvasást. K
ésőbb amikor már lélekben érettebbek, már választanak olyan könyveket is ami nem csak szórakoztató, de akár komoly témákat is feszeget, vagy esetleg szépirodalmi műveket. A kötelező olvasmányokat fiatalon az ember nem is igazán érti meg, mert teljesen más a könyvben szereplő világ a mai átlagtól. Viszont ha már szeretnek olvasni, tudják használni a fantáziájukat akkor már esetleg élvezhetik a kötelező olvasmányokat, vagy legalább megérthetik.
Esti mese jótékony hatása
Sokan ma már nem ülnek le a gyerekük mellé esti mesét olvasni nekik, hanem bekapcsolják a hangoskönyvet vagy csak beraknak a gyereknek egy mesefilmet DVD-én, mert így könnyebb. Azonban ez nem jó megoldás, mert a kisfiú, k
islány ezáltal sokat veszít. Például nem lesz képes hallott szóból képi világot előállítani, de nem ez az egyetlen hátránya a dolognak. Azoknak akiknek gyerekkorukban szüleik felolvastak nagy valószínűséggel felnőtt, fiatal korában is szeretni fogja az olvasást. Viszont ami a legfontosabb ezekben az esti felolvasásokban az, hogy a gyermek és a szülő között kötelék alakul ki, és a kicsik a meséken keresztül tudják érzékelni a világ összetettségét.
Ezeken kívül a lelki fejlődéshez is elengedhetetlen. A történet formálja erkölcsi értékrendjét, világképét. Azt is kimutatták, hogy a mesét kedvelő gyerekek 1,5 év előnnyel indulnak az iskolában, és ezt az előnyt később is megtartja. Sőt a reál tárgyakban is jobban szerepelnek majd.
Tapasztalatok szerint a mai gyerekeket beszélni tanítják meg, nem pedig beszélgetni. A szülők egyre kevesebb időt tudnak tölteni gyerekeikkel, és nem együtt fedezik fel a világot.
A szülőknek időt kellene szakítania legalább annyi időre míg gyermekének felolvas egy esti mesét.
Teljesen egyetértek Gál Orsolya cikkének végkövetkeztetésével. Csak annyit fűznék hozzá, hogy ez az esti mese időszak nem feltétlenül kell véget érnie 2-3 éves korában az embernek. Ebben a rohanó világban jót tesz néha ha az anyuka, apuka leül a gyermeke ágyára és felolvas neki egy történetet. Sőt amikor már a gyermek tud olvasni felváltva olvashatnának könyveket esténként, ezzel maga a fiatal is gyakorolja tudását.
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

Az olvasási szokások változásai


Honismereti nézetek
A Honismeretben készült egy cikk Nagy Attilával. Ebből pár részletet kiragadva mutatom be az olvasási szokások változását.
Dr. Nagy Attila az OSZK Könyvtártudományi Módszertani Központja olvasáskutatási osztályának a vezetője. A részleg 40 éve alapult, hogy ne csak a beiratkozásokból tudjanak következtetni az olvasási szokásokra, hanem egy kicsit bővebben az olvasók érdeklődési körét, igényeit, életkor, társadalmi rétegek és nemek szerint.
Bár a cikk 1999-es, amik szerepelnek benne ma is igaz, sőt hatványozottan ráírhatjuk a mai társadalmi modellre.
Nagy Attila szerint
Az emberek napi 3 órát tévézéssel töltenek míg kb. 15 percet vagy kevesebbet olvasnak. Ez manapság még távolabb került egymástól.
40 éve a tv még újdonságnak számított. 30 évvel ezelőtt már napi 1,5 órát tévéztek, és 25-30 percet olvastak.
Már most látszik, hogy a olvasást mint szórakozást felváltja a tv, mint könnyebb kikapcsolódási forma.
Ezen belül az irodalmi alkotásokat felváltják a szórakoztató könyvek és a "hogyan csináld"/haszon könyvek. Míg az első nem túl jó dolog a szellemi fejlődésünkre nézve, a másodikat Nagy Attila pozitívan fogadja, azért is mert ez mutatja a felsőoktatás fontosságának növekedését is.
A következő fordulópont amikor megszűntek a tabuk a könyvkiadásban. Mindent le lehetett írni, de ezáltal a szépirodalom nagyon elbizonytalanodott, mivel már nem volt arra szükség, hogy titkosított formában, többértelműen írjanak meg egy verset, novellát. Nem kellett allegóriák, metaforák mögé bújni.
A legijesztőbbnek mégis azt tartja, hogy erősen csökkent az érdeklődés a szépirodalmi művek iránt. Sajnálja, hogy az előtérbe kaland, horror, és bűnügyi regények kerülnek, és még annak is örül, hogyha arról h
all, hogy valaki még Rejtő Jenő könyvet olvas manapság, pedig az se számít igazán a szépirodalmi kategóriába.
Nemek szerinti besorolás
Nagy Attila kijelenti, hogy a nők minden korcsoportban választékosabban olvasnak mint a férfiak. Ez akkor is megmutatkozik, ha azonos végzettségű férfiakat és nőket vizsgáltak.
Település típusa szerinti besorolás
A gyerekektől egészen a felnőttekig célcsoportként szolgáltak. A nagyváros-kisváros-község-kisközség fokozatait figyelte meg. Arra jutott, hogy a legkisebb települések a legrosszabb eredményt, a legnagyobbak pedig a legjobbakat adták. Ennek több oka lehet, mint iskolázottság, foglalkozási összetétel, infrastruktúra, volt, van e könyvtáruk, el tudják-e látni könyvekkel, fenn tudják-e tartani. Míg a nagyvárosok és kisvárosok között manapság már nem olyan nagy a távolság, sajnálatos módon a községek és a kisközségek folyamatosan maradnak el tőlük.
Regionális fekvés szerinti besorolás
Van egy úgyne
vezett délnyugat-északkeleti tengelye Magyarországnak. A nyugati régióban lakók többet olvasnak, viszont az igénytelenebb irodalmat részesítik előnyben. A keleti régióban konzervatívabbak, bár kevesebbet olvasnak de főleg klasszikusokat. A határon túli magyarok a régiókhoz közeli olvasási nézeteket vallják.
Fiatalabb korosztály olvasási szokásai
Az Országos Közoktatási Intézet adatai alapján beszél erről Nagy Attila. A gyerektársadalomban is bekövetkezett az a változás amit eddig taglalt. Persze ez attól is függ hol nőtt fel, hogy a gyerek, hogyan tud olvasni. A kérdés az, hogy a gyerekek megértik-e azt amit olvasnak. A települések közti óriási távolság miatt, lehetőség van arra is, hogy a társadalom kettészakad, és ennek
előjeleit már ma is tapasztalhatjuk. Ennek jele, ha például megszüntetnek egy községi iskolát, könyvtárat. Ha nincsenek könnyen elérhető könyvek a gyerekek közelében, akkor kevesebbet olvasnak, ezáltal romlanak az olvasási képességeik, majd romlanak az iskolai teljesítményük, ami által kevésbé fognak tovább tanulni, vagyis az életszínvonaluk is alacsonyabb lesz, esetleg munkanélküliek, deviánsok lesznek.
A cikk nagyon érdekes volt számomra és tanulságos.
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Feliratkozás: Megjegyzések (Atom)