Honismereti nézetek
A Honismeretben készült egy cikk Nagy Attilával. Ebből pár részletet kiragadva mutatom be az olvasási szokások változását.
Dr. Nagy Attila az OSZK Könyvtártudományi Módszertani Központja olvasáskutatási osztályának a vezetője. A részleg 40 éve alapult, hogy ne csak a beiratkozásokból tudjanak következtetni az olvasási szokásokra, hanem egy kicsit bővebben az olvasók érdeklődési körét, igényeit, életkor, társadalmi rétegek és nemek szerint.
Bár a cikk 1999-es, amik szerepelnek benne ma is igaz, sőt hatványozottan ráírhatjuk a mai társadalmi modellre.
Nagy Attila szerint
Az emberek napi 3 órát tévézéssel töltenek míg kb. 15 percet vagy kevesebbet olvasnak. Ez manapság még távolabb került egymástól.
40 éve a tv még újdonságnak számított. 30 évvel ezelőtt már napi 1,5 órát tévéztek, és 25-30 percet olvastak.
40 éve a tv még újdonságnak számított. 30 évvel ezelőtt már napi 1,5 órát tévéztek, és 25-30 percet olvastak.
Már most látszik, hogy a olvasást mint szórakozást felváltja a tv, mint könnyebb kikapcsolódási forma.
Ezen belül az irodalmi alkotásokat felváltják a szórakoztató könyvek és a "hogyan csináld"/haszon könyvek. Míg az első nem túl jó dolog a szellemi fejlődésünkre nézve, a másodikat Nagy Attila pozitívan fogadja, azért is mert ez mutatja a felsőoktatás fontosságának növekedését is.
A következő fordulópont amikor megszűntek a tabuk a könyvkiadásban. Mindent le lehetett írni, de ezáltal a szépirodalom nagyon elbizonytalanodott, mivel már nem volt arra szükség, hogy titkosított formában, többértelműen írjanak meg egy verset, novellát. Nem kellett allegóriák, metaforák mögé bújni.
A legijesztőbbnek mégis azt tartja, hogy erősen csökkent az érdeklődés a szépirodalmi művek iránt. Sajnálja, hogy az előtérbe kaland, horror, és bűnügyi regények kerülnek, és még annak is örül, hogyha arról h
A következő fordulópont amikor megszűntek a tabuk a könyvkiadásban. Mindent le lehetett írni, de ezáltal a szépirodalom nagyon elbizonytalanodott, mivel már nem volt arra szükség, hogy titkosított formában, többértelműen írjanak meg egy verset, novellát. Nem kellett allegóriák, metaforák mögé bújni.
A legijesztőbbnek mégis azt tartja, hogy erősen csökkent az érdeklődés a szépirodalmi művek iránt. Sajnálja, hogy az előtérbe kaland, horror, és bűnügyi regények kerülnek, és még annak is örül, hogyha arról h
all, hogy valaki még Rejtő Jenő könyvet olvas manapság, pedig az se számít igazán a szépirodalmi kategóriába.
Nemek szerinti besorolás
Nagy Attila kijelenti, hogy a nők minden korcsoportban választékosabban olvasnak mint a férfiak. Ez akkor is megmutatkozik, ha azonos végzettségű férfiakat és nőket vizsgáltak.
Nagy Attila kijelenti, hogy a nők minden korcsoportban választékosabban olvasnak mint a férfiak. Ez akkor is megmutatkozik, ha azonos végzettségű férfiakat és nőket vizsgáltak.
Település típusa szerinti besorolás
A gyerekektől egészen a felnőttekig célcsoportként szolgáltak. A nagyváros-kisváros-község-kisközség fokozatait figyelte meg. Arra jutott, hogy a legkisebb települések a legrosszabb eredményt, a legnagyobbak pedig a legjobbakat adták. Ennek több oka lehet, mint iskolázottság, foglalkozási összetétel, infrastruktúra, volt, van e könyvtáruk, el tudják-e látni könyvekkel, fenn tudják-e tartani. Míg a nagyvárosok és kisvárosok között manapság már nem olyan nagy a távolság, sajnálatos módon a községek és a kisközségek folyamatosan maradnak el tőlük.
Regionális fekvés szerinti besorolás
Van egy úgyne
vezett délnyugat-északkeleti tengelye Magyarországnak. A nyugati régióban lakók többet olvasnak, viszont az igénytelenebb irodalmat részesítik előnyben. A keleti régióban konzervatívabbak, bár kevesebbet olvasnak de főleg klasszikusokat. A határon túli magyarok a régiókhoz közeli olvasási nézeteket vallják.
Fiatalabb korosztály olvasási szokásai
Az Országos Közoktatási Intézet adatai alapján beszél erről Nagy Attila. A gyerektársadalomban is bekövetkezett az a változás amit eddig taglalt. Persze ez attól is függ hol nőtt fel, hogy a gyerek, hogyan tud olvasni. A kérdés az, hogy a gyerekek megértik-e azt amit olvasnak. A települések közti óriási távolság miatt, lehetőség van arra is, hogy a társadalom kettészakad, és ennek
előjeleit már ma is tapasztalhatjuk. Ennek jele, ha például megszüntetnek egy községi iskolát, könyvtárat. Ha nincsenek könnyen elérhető könyvek a gyerekek közelében, akkor kevesebbet olvasnak, ezáltal romlanak az olvasási képességeik, majd romlanak az iskolai teljesítményük, ami által kevésbé fognak tovább tanulni, vagyis az életszínvonaluk is alacsonyabb lesz, esetleg munkanélküliek, deviánsok lesznek.
A cikk nagyon érdekes volt számomra és tanulságos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése